Historia no Identidade Knananuk Kalan Natal (Silent Night/Stille Nacht)

Wptimmaster 07:44:27 OTL Divertimentu

Múzika kalan Natál, "Silent Night" knananuk ida ne’ebé tradisionál no sai popular iha mundu hananu hosi tinan ba tinan. Palvras hosi múzika ne’e orijinál ho títlu Stille Nacht  iha lian Alemã eskrita hosi Padre joven ida iha Austria Fr. Josef Mohr enkuantu konseptu textu ba muzika komposita hosi lider koru múzika Austria Franz X. Gruber ba ninia versaun melodia.

Historia

Knannuk ne’e primeiraves hananu hosi igreja Nicola-Kirche (igreija Santo Nicolas) iha Oberndorf, Austria iha 25 Dezemberu 1818. Antes ne’e, Mohr hakerek liafuan Palvras pur palavras  iha tinan 1816, iha kalan natal nia lori ba Gruber atu kompozita melodi no akompña ho Viola.

Tanba instrumentu orgel iha igreija Nicola-Kirche kalan ne’e at hela. Inisiu, Gruber lakonkorda ho Mohr ninia proposta, nia tauk se karik sarani sira mai misa se la kanta múzika ne’ebé toka det ho viola.

Maibe laiha dalan seluk. Gruber ikus mai simu proposta ne’e. bainhira múzika ne’e ninia kompozisaun remata, oras atu misa falta det oras balun. Fofoun ema hotu hakfodak tanba múzika ne’e toka det ho viola, ikus mai múzikta ne’e ninia melodi atrai ema hotu momentu ne’eba.

Igreija Nicola-Kirche estragus todan iha inisiu 1900 tanba dejastre be’e sobu no muda fali ba mota ulun, harii fali iha ne’eba besik ponte ida no. kapela kiik oan ida hanaran "Stille-Nacht-Gedächtniskapelle" (Kapela memorial ba muzika kalan natal), harii fali iha igreija tuan uma ne’ebé besik uja sai muzeum. Turista kada tinan hetan vizita hosi turista liliu iha fulan dezembru.

Textu eskritu orijinal lakon ona, no iha textu ida maka hetan hikas iha tinan 1995 hakerek hosi Mohr tuir peskizadór sira katak textu ne’e mai hosi tinan 1820.

Textu ne’e Mohr hakerek iha tinan 1816 bainhira nia halao servisu iha igreija peregrine Mariapfarr, Austria, no múzika ne’e hakerek hosi Gruber iha tinan 1818. Ida ne maka textu antigu ne’ebe Mohr hakerek. Kompozisaun Gruber influensiadu hosi tradisaun fatin nia hela ba. Melodi muzika kalan Natal rona hanesan ho múzika ne’ebé barak liu povu bai bain sira hananu no yodeling Austria.

Istoria popular seluk ne’ebé reklama, múzika natal nian ne’e atu lakon ona iha tempu ne’eba. Maibe iha badaen ne’ebé halo reparasaun ba orgel hetan hikas textu ne’e iha 1825 no hamoris fila fali. No Gruber produs kedan ho aransemen iha ninia vida tomak, no agora ema hotu bele haree rasik aransemen Mohr nian iha 1820 oras ne’e asegura hela iha Museum Carolino Augusteum iha Salzburg.(Augusto Sarmento/Wikipedia ensiklopedia)

 

Similar Post You May Like

Recent Post

Banner

Online Hits

  • Online: 4 / 497 Hits: 3039 / 1058478
  •