Autoridade Timor-Leste Kastigu Ro Tula Material Elisaun Prezidensial

Wptimmaster 10:01:08 OTL Nasional

DILI—Araiana Oceana Agency konsideta karta detensaun hosi  Tribunál Distritál Dili ba ró  DAYA KALTIM BAHAGIA AYA-3 fó prizaun boot ba ró na’in no kastigu servisu na’in sira iha ró laran ne’ebé para hela kuaze fulan tolu iha tasi latan área Postu Dili.

 Diretór Araiana Oceana Agency, Constâcio Guterres, ne’ebé iha servisu hamutuk ho ró AYA-3 baibain importa sasan hosi Indonézia mai Dili, hatete, karta detensuan hosi  tribunál  tuir lolo’os  labele trava ró  ne’e tanba iha lei marítima   kona-ba  Internasional  maritime Organization (IMO) ró  ida kuandu  halo operasaun iha kualker nasaun ne’ebé de’it  labele trava, sé la kontra nasaun nia regulamentu.

“Ita trava ró  nia operasaun enkuantu ró  ne’e nia operasaun kontra nasaun ida ne’e , prozemplo nia halo operasaun illegál Fishing,  illegál loging  ka lori armamentu hanesan kilat  bomba ka narkoba illegál ruma ne’e nia kontra,  ne’e bele prende maibé  ró  ida ne’e  la lori sasan illegál ruma hodi kontra nasaun,” dehan Constâcio hanesan reprezentare ró  iha Timor-Leste

Tuir ARIANA nia haree katak detensaun ba ró  ne’e  tribunál  halo mós prizaun ba sidadadaun Indonézia iha ró  laran tanba sira labele sai ba rai maran tanba sira uza viza Indonézia.

“Ema, nia ema sira ne’e iha ró  laran durante fulan rua resin ona, nunka sai mai rai maran hanesna ita ema ita estres, tanba ne’e ba  ha’u , ita hanesan fó prizaun ida ba ema-nia ema sira ne’e, tanba sira labele tun arbiru, sira tun sira tenke selu iha imigarasaun kada ema ida U$30 maka foin sai maka bele la’o  halimar iha liur, sira tama fali selu tan U$30 hamutuk U$60 kada loron, tuir regulamentu ita-nian,” Constâncio kestiona. 

 Kru iha ró  laran kuaze mamutuk 17  ba leten  sira lamenta, tanba ne’e  sira atu atu fila ona ba sira-nia rai, sé ema sira ne’e hahu hosi  nia kapitaun fila hotu ba nia rai ema la hein ró ,  no ró  ne’e  bele mout sé maka atu responsabilidade.

 

“Ami tenta atu ko’alia ho Governu maibé  seidauk iha resposta se ita-nia governu lahusik  ema sira ne’e ita bele lakon konfiansa hosi Indonézia tanba agora ita mós tama ba ASEAN, maka ita prende fali ema nia ró  no ema nia ema, ema hatete ba hatete mai dehan figura ita-nia la dun  di’ak ba ita,” subliña Constâncio.

“Ida be tu’ur iha ne’ebá haruka prende ema nia ró, ne’e iha koñesimentu  lei marítima nian ka la’e, bele hatete lei maibé  ha’u  bele hatete ita-nia doutór ba lei marítima  iha doutor umun de’it, maibé  iha tribunál  doutór  marítama    iha ga la’e,  ita haree bapa nia lia-fuan karik lei pukul rata,  ne’e  ita mate ona,” Constancio ba Timor Post, Domingu, (04/06)  kalan iha nia servisu fatin, Bairo Pite, Dili.

Tanba ne’e ró na’in iha Indonézia infoma ona ba Ajénsia Ariana katak, sira lamenta tanba sira lahalo illegál Fising,  ka illegál loging. Katak lori armamentu hanesan kilat, bomba ka narkoba ruma ne’e nia kontra,  ne’e bele prende maibé  ró  ida ne’e  la lori sasan illegál ruma hodi kontra nasaun.

“Se ró  ne’e la halo operasaun automatikamente ami sei hapara sira tanba lukru hosi  ró  ne’e maka ami selu ba traballadór sira,” Constâncio hatete.

Parte seluk Embaixadór Indonézia iha Timor-Leste,  hein de’it desizaun hosi parte justisa ba kazu Ró AYA -3 ne’ebé Tribunál Dili detein iha Timor-Leste tanba tula materiál eleisaun Prezidesiál ho Parlamentár  hafoin Eleisaun Prezidensiál remata iha loron 20 fulan-Marsu.

 

“Ami labele fó komentáriu ami kompri desizaun tribunál  maibé  ami hein prosesu ne’e fulan rua ona seidauk iha rejultadu espera katak tempu besik tribunál  halo julgamentu ho lia los no justu “  dehan Second Secretary Embaisada  Indonézia, Marina Meinaris Wari, ba Timor Post iha Embaixada  Indonézia Farol, Kuarta (06/06).

 

Tuir Second Secretary Embaixadór  Indonézia, Marina,  parte Embaixada  mos informa ona ba ró  na’in atu fó hahan no bee moos ba traballadór sira iha ró  leten tanba fulan rua ona sira la tun mai iha rai maran tanba tribunál detein  hela ró.

 

Entretantu Vise-Ministru Trasposte Telecomunikasaun, Inácio  Moreira, hatete, lei seguransa kona-ba  kontrolo ró  marítima  Timor-Leste seidauk iha.

“Ita-nia lei seguransa kona-ba  kontrolu marítima ne’e ha’u  hanoin seidauk iha, maibé  ha’u  mós rona informasaun sira halo buska ba iha ró  tula sasan sira mai,  defaktu ne’e akontese mais ha’u husu ita-boot atu presiza buka informasaun loloos para depois ha’u  halo ha’u-nia intervista ne’e tanba problema ne’e saida ha’u mós seidauk hatene loloos,” Inácio hatete.

Nia hatutan, normalmente  ró  hotu ne’ebé mai halo operasaun ne’e tama ho dokumentus ne’ebé legál diresaun traspoter tresteres Timor-Leste maka kontrola. 

Atu dehan prende ne’e bele ga la’e, bele mós iha posibilidade tanba wainhira tribunál  maka halo ona desizaun dehan tenke ka’er  ne’e tanba iha duni ona lei ne’ebé maka haruka ,  tribunál  nunka halo desizaun arbiru tanba ne’e maka ró  ne’e hetan kapturasaun tanba nia halo atividade illegál 

“Ami rona  mós katak ró  ne’e tula materiál Eleisaun entaun ida ne’e mós karik iha kríme seluk ne’ebé akuza ba ró  ne’e tanba tula sasan sira ne’e , tanba ne’e ita mós tenke toma atensaun ba ita-nia koperasaun ho nasaun ne’ebé ita halo kooperasau ho sira proenkuatu traspote maritima no aeru hanesan,” haktuir Vise  Inácio  ba Timor Post iha nia servisu fatain Kaikoli, Segunda (05/06)

Inácio  rekoñese  nasaun Indonézia nia ró  barak maka halo operasaun iha Timor Leste no sira maka ajuda barak liu Timor-Leste nia atividade trasporte marítima  .   

“Indonézia mós ajuda barak liu ita tanba sira nia ró maka barak mai halo operasaun iha ne’e ne’ebé  ha’u  foin rona katak emabaisada Indonézia  atu halo surat, atu husik nia ró  halo operasaun tanba sira hatene sira nia ró  ne’e halo operasaun legál, agora iha fali tan asustus seluk sasan ne’ebé  maka tula tama maka ka’er  ha’u  hanoin ita hein de’it  prosesu ivestigasaun “

Entertantu ró  para iha tasi laran parte Portu Dili atu tama ona ba fulan tolu komesa hosi  loron 28 Marsu tinan 2017.

Kompañia Dun Malu

Kompañia Padnaro Unipesoal Lda ho kompañia Amigo Lda, ne’ebé hetan kontratu hosi governu hodi fornese materiál ba eleisaun prezidensiál no parlamentár, dun malu ho kompañia DAYA KALTIM BAHAGIA nu’udar na’in ba ró ho marka AYA-3, tanba tula materiál hirak ne’e hosi Surabaya mai Dili, hafoin eleisaun prezidensiál.

 

Loron eleisaun prezidensiál hala’o iha 20 Marsu 2017, inkuantu materiál eleisaun ne’ebé tula hosi ró ho marka AYA-3 foin atraka iha Portu Dili iha loron 28 Marsu 2017.

 

Ró AYA-3 to’o oras ne’e kontinua detein iha tasi laran kuaze distánsia kilo-metru lima hosi área Portu Dili, hodi hein prosesu justisa.

 

Timor Post simu karta ofisiál no klarifikasaun hosi Kompañia Padnaro Unipesoal Lda ho kompañia Amigo Lda, iha loron 05/06/2017, katak, iha prosesu trasportasaun materiál hirak ne’e, ró AYA-3  mak halo atrazu, tanba liuhosi sira matadalan (broker) iha Surabaya entrega ona materiál sira ne’e ba ró AYA-3  iha loron 1/03/2017. No tuir prediksaun ró AYA-3  to’o tarde liu iha Portu Dili iha loron 8 ka 9 Marsu 2017, maibé realidade ró AYA-3 atraka iha Portu Dili iha loron 28/03/2017 hafoin eleisaun prezidensiál.    

 

Kompañia rua ne’e haktuir, baibain sira halo fornesimentu sasan hosi Surabaya mai Dili nunka halo komprimísiu pur-eskrita ho ró na’in ka ajénsia transportasaun. Tanba iha kazu ida ne’e mós sira só halo komprimísiu verbalmente katak ró AYA-3 sei to’o iha Dili iha loron 8 ka 9 Marsu 2017.

 

“Ami sente katak ami-nia parte prezuizu ho atrazu ne’ebé ajénsia transportasaun halo hodi prejudika ami-nia negósiu,” hakerek iha karta klarifikasaun ne’ebé Kompañia Padnaro Unipesoal Lda ho kompañia Amigo Lda haruka ba Timor Post, Segunda, 05/06/2017.

 

Maske nune’e, Diretór Ariana Ocean Agency, Costâncio Guterres, ne’ebé iha ligasaun ho kompañia DAYA KALTIM BAHAGIA ho ró AYA-3, deklara, nia rasik laiha informasaun katak kompañia fornesedór rua ne’e halo kontaktu ka komprimísiu pur-eskrita kona-ba transportasaun materiál sira ne’e ho urjentimente.

 

“Sira la halo surat ida dehan katak sasan ida ne’e, sasan ida ke uruzente tebes relasaun ho eleisaun iha Timór,  sira to’o iha ne’ebá sira lori sasan sira ne’e ba kontainer laran sira tula ho sira-nia sasan privadu hanesan, kadeira, meza ho buat seluk tan iha kontainer nia laran, sira mós hatama tan materiál eleisaun nian ba laran tuir loloos buat hanesan ne’e labele kahur,” haktuir Costâncio ba Timor Post, Domingu (04/06/2017), iha nia rejidénsia, Bairo-Pite, Dili.

Costâncio hatete, sé iha momentu ne’ebá kompañia rua nia broker iha iha Surabaya fó hatene katak sasan sira ne’e urjente duni maka konserteja ró sei la simu tanba sasan sira ne’e oituan de’it kompara ho sasan seluk ne’ebé presiza tarata dokumentu hotu tuir lei Indonézia nian.

“Ha’u admira tanba sasan eleisaun la to’o tonelada ida resin, tansá maka kolega sira ne’e, iha tempu ne’eba sira labele hasai buat sira ne’e haruka hosi Aviaun ka haruka liuhosi ró ne’ebé mai uluk ona,” Costâncio lamenta.

Iha oportunidade Costâncio ba Timor Post, lamenta mós ho desizaun Tribunál Distritál Dili hasai mandadu detensaun ba ró AYA-3.

Costâncio dehan, durante ró ne’e para iha tasi laran área Portu Dili nian fó prezuiju ba ajénsia rasik tuir regra APORTIL nian. Tanba ne’e, nia husu atu prosesu ba kazu ne’e la’o, maibé husik ró ne’e hala’o operasaun tanba ró la sala no hamosu prezuiju no kastigu mós traballadór Indonézia sira iha ró laran.

Nia mós afirma, tuir lei marítima nian, kona-ba International Maritime Organitation (IMO) katak, ró ida kuandu halo operasaun ba nasaun ne’ebé de’it hetan intervensaun, bainhira ró ne’e lori armamentu hanesan kilat, droga no bomba, ne’e ita kontra nasaun nia regras, entaun tenke prende duni, maibé ró AYA-3 hala’o nia atividade dezde tinan 2002, foin primeiravez hetan detensaun ne’ebé fó prezuiju bo’ot tebes.

Kona-ba Kontratu

Kontratu ne’e hala’o iha loron 24 Fevereiru 2017, hosi parte rua (2), Unidade Aprovizionamentu Desentralizadu ho enderesu iha edifísiu sentrál MAE, Kolmera, Dili, ho kompañia Padnaru Di’ak  Unipesoal Lda ho enderesu Rua Santa Kruz, Dili.

 

Kontratu ne’ebé hala’o ho Ministériu Administrasaun Estatál ne’e ho nia durasaun ba fulan ida, hahú hosi Loron 24 Fevereiru to’o loron 10 Marsu 2017. Iha kontratu sita kompradór aseita ona kuotasaun hosi fornesedór ho ninia valór U$123,000.00 (Dólares Amerikanu Rihun-AtusIda-RuaNulu-Resin-Tolu).

 

Sasan hirak ne’e mak hanesan, Karimbu ba eleisaun prezidensiál no eleisaun jerál 2017. Hosi ne’e iha  karimbu kanseladu, karimbu votu branku, karimbu la uza, karimbu reklamadu, karimbu rejeitadu, karimbu votu nulu, karimbu abandonadu. Sasan hirak ne’e ho totál osan iha kontratu hamutuk U$123,000.00.

 

Entretantu kontratu MAE ho kompañia Amigo Unipesoal Lda hala’o iha loron 20 Fevereiru 2017. Kompañia ne’e nia dirasaun Rua Estrada de Balide, Dili.

 

Iha kontratu ne’e durasaun ba fulan ida, hahú hosi loron 20 Fevereiru to’o loron 20 Marsu 2017. Iha kontratu ne’e kompradór aseita ona koutasaun hosi fornesedór ho nia valor U$140,000.00 (Dólares Amerikadu Rihun-AtusIda-HaatNulu).

 

Sasan hirak ne’ebé atu fornese maka, xapeo no kamijola ba brigada, funsionáriu STAE no ba offisiál eleitorál sira.

 

KAK Hahú Investiga

 

Komisaun Anti–Korupsaun (KAK) daudaun hala’o prosesu investigasaun ba materiál eleisaun prezidensiál ne’ebé foin to’o iha Portu Dili hafoin eleisaun iha loron 20 Marsu 2017.

KAK hala’o kna’ar ida ne’e tanba deskonfia projetu fornesimentu materiál ba eleisaun prezidensiál ne’e fó prezuizu (kerugian) ba estadu.

“Ami-nia intelijénsia (KAK nian) hahú  ona atu halo prosesu investigasaun ba assuntu ne’e,” hatete investigadór KAK nian ida ba Timor Post iha edifísiu KAK, Farol–Dili, Sesta (02/06).

Entretantu, Vise-ministru Administrasaun Estatál, Tomás do Rosario Cabral, lahatene no laiha koñesementu kona-ba prosesu loke tenderizasaun kona-ba fornesimentu materiál eleisaun prezidensiál no parlamentár nian.

Nia rasik mós lahatene, tanba osan ba aloka ba hola sasan mós hosi dotasaun todo governu.

“Ha’u lahatene, tanba osan ba ida ne’e mai hosi dotasaun governu, sira ba reuniaun de’it mós ha’u lahatene, ha’u la’ós aprovijionamentu, ha’u vise ministitru, ha’u laiha urusan ho ida ne’e, ne’ebé ko’alia ho mana sira be aprovijionamentu ne’e,” dehan Tomás Cabral, Kuarta (31/5). (cio)

Similar Post You May Like

Recent Post

Banner

Online Hits

  • Online: 8 / 279 Hits: 966 / 1062319
  •